Egy erdélyi Vajdahunyad vára helyet kapott a Tourism Review turisztikai weblap által összeállított listán, amely Európa tíz legszebb kastélyát ajánlja olvasóinak. A listán csak egy olyan ország található, amely több kastéllyal is képviselteti magát, mégpedig Németország.
[wp_ad_camp_1]
Hunyadi János kormányzósága alatt a várban élt a felesége, Szilágyi Erzsébet. Az apjától örökölt kisebb várat Hunyadi János ebben az időben építette ki rangjához méltó lovagvárrá. Később még két jelentős építési periódus formálta a várat, mégpedig Bethlen Gábor 17. század eleji és Zólyomi Dávidné század közepi átalakításai.
1618-ban az iktári Bethlen család tulajdonába került a vár. Bethlen Gábor átalakíttatta, külső védművekkel erősíttette meg a várat, majd azt Bethlen Istvánnak adta. Később, 1648-ban Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin szerezte meg a már nagy várat. A vár egyik épülete 1685-ben vasraktárként szolgált. A kincstári uradalom hivatalai 1725-től kaptak benne helyet. A várat legutoljára 1784-ben használták, mégpedig katonai célra, amikor is a vármegyei nemesség itt talált védelmet a Horea-felkelés elől.
A mesés vajdahunyadi várhoz több legenda is fűződik. A mesék közül az egyik legnépszerűbb a várkútra vonatkozik. A legenda szerint egyik alkalommal Szilágyi Erzsébet a szolgákkal veszekedett, mert nem volt friss víz a konyhán. Hunyadi Jánosnak ekkor eszébe ötlött, hogy valamit kezdhetne a várban tartott török foglyokkal ez ügyben. Maga elé rendelt három törököt, akikkel azt az alkut kötötte, hogy ha a várudvarban kutat ásnak, amelyből iható víz fakad, akkor szabadon lesznek engedve. A törököknek 15 év alatt sikerült teljesíteniük a célt. Mivel Hunyadi időközben meghalt, a felesége pedig nem tartotta magára vonatkozóan érvényesnek az ígéretet, a foglyok továbbra sem szabadulhattak.