Sokak számára igazán furcsa lehet, ha egy másik vallás szokásairól beszélünk. Sőt sok esetben érthetetlenül állunk előtte, hogy mit és miért csinálnak így? Viszont gondoljunk csak bele, a számunkra meg a mi vallásaink tűnhetnek furának.
[wp_ad_camp_1]
Az ortodox vallásban a Karácsonyt január 6.-án és 7.-én ünneplik. Csaknem 3 héttel a katolikus ünnepek után. Sőt a nyugati katolikusok már a szilveszteren is túl vannak, nem csak a karácsonyi ünnepeken erre az időre. Ám, ha Oroszországot, Grúziát, Fehéroroszországot, Szerbiát, Egyiptomot, Etiópiát vagy Kazahsztánt vesszük alapul, akkor nálunk más szokások a jellemzőek. A különbség főként oda vezethető vissza, hogy a nyugati katolikusok és az ortodoxot más naptárt használnak. Vagyis máshogy értelmezik azokat, mint a keleti hittársaik. 1582-ben XIII. Gergely pápa bevezette a Gergely naptárt, amely azóta világszerte elterjedt és azóta is használnak. Ez a naptárreform azért volt javasolt, hogy a Húsvét ünnepe közelebb essen a tavaszi napfordulóhoz. Viszont az ortodox katolikusok egy másik naptárt részesítenek előnyben mind a mai napig, ami ezt jelenti, hogy az ő ünnepeik 13 nappal előrébb csúsznak.
Ám mára már vannak egyes országok, ahol az ortodoxok is átvették a Gergely naptárt, így az ő ünnepeik egy időben vannak a nyugati katolikusokkal. Ilyen pl. Görögország, Bulgária és Jeruzsálem is. A keleti ortodoxok viszont megtartották a Krisztus előtti 46-ban bevezetett naptárt, így az ő ünnepeik eltérő dátumra esnek. Viszont a szokásaik sokban megegyeznek más vallásokkal. Karácsony előtt böjtöt tartanak, amíg nem jelenik meg az első csillag az égen. Az ortodox karácsonyi menü nem tartalmaz húst és alkoholos italokat. Viszont a hagyományok szerint 12 fogásból kell, hogy álljon, amely 12 apostolt szimbolizálja.