A válságot követő időszakban a lakosság sokkal megfontoltabbá vált, ami a hiteligényléseket és felvételeket illeti. Sokkal jobban meggondoltak egy-egy felvételt, aminek az eredménye a hitelezés zuhanásszerű csökkenése lett.
[wp_ad_camp_1]
Jelentős javulás 2014-től kezdődött, amikor a hitelfelvételi hajlandóság jelentős növekedésnek indult. A magyar lakosság sokkal pozitívabban viszonyul a saját kilátásaihoz, sokan úgy gondolják, hogy végre megteremtődtek a feltételeik egy-egy átgondolt személyi kölcsön felvételéhez. Ettől függetlenül a szakértők mindig azt hangsúlyozzák, hogy személyi kölcsönt a nélkülözhetetlen kiadások fedezésére vegyünk fel. Ezt a fajta gondolkodásmódot valósítja meg a magyar lakosság az utóbbi években.
A legtöbben olyan nem várt problémák megoldása érdekében fordulnak a bankokhoz személyi kölcsön érdekében, amelyek megoldása nem tűr halasztást. Nagyon sokan fűtéskorszerűsítésre, ingatlannal kapcsolatos felújítási munkálatok fedezésére vagy tönkrement háztartási berendezések cseréjére vesznek fel kölcsönt. Jól látszik, hogy egyre nagyobb arányban vannak az igénylők között olyanok, akik csak a legszükségesebb dolgokat fedezik kölcsönből és egyre kevesebben vannak azok, akik luxus célokra, például nyaralásra igényelnek kölcsönt. Általánosan elterjedt ok még a tandíjak fizetése és események finanszírozása is.
A személyi kölcsönök általában 100 ezer és 5-7 millió forint közötti összegben igényelhetők. Ez azt jelenti, hogy akár kis összegű, rövid lejáratú futamidővel is igénybe vehető. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy relatív drága konstrukcióról van szó, így nem ajánlatos nagy összegű kiadásokat ilyen módon fedezni. A szakértők általában azt javasolják, hogy a jövedelem 10-15 százalékánál ne terheljük le jobban a fizetésünket ilyen módon.