Az óraátállítás egy megszokott dolog, évente kétszer átállítjuk az órát, tavasszal és ősszel. Az óraátállításnak vannak előnyi, ugyanakkor sokan ellenzik, mivel szerintük a pozitív hatások mellett negatívak is vannak.
[wp_ad_camp_1]
Óraátállítás 2020 – Ma már megszokott dolognak számít az óraátállítás, azonban ez nem volt mindig így. Az USA volt az első, aki alkalmazta az óraátállítást 1916-ban, holott már Benjamin Franklin is elmélkedett rajta, azonban az ő korában még nem sikerült megvalósítani. Az USA után a Föld többi országában is bevezették az óraátállítást, köztük Magyarország is. Bár tény, hogy nálunk nem minden évben volt óraátállítás. A nyári időszámítás 1997-től egységes Európában és az Unió által van szabályozva. Idén is lesz óraátállítás, méghozzá március 29-én, vasárnap, amikor hajnali kettő óráról kell előre állítani az órát, három órára. A téli időszámítás még messze van, október 25-én lesz, szintén vasárnap, ekkor három óráról kell kettő órára visszaállítani az órát. De, mégis mi értelme van évente kétszer előre és vissza állítani az órát?
Az USA az első óraátállításkor arra hivatkozott, hogy így energiát tud megtakarítani. Tény, hogy az óraátállításnak köszönhetően az emberek egy órával tovább élvezhetik a természetes napfényt. A szabadban végzett munkák ideje is meghosszabbítható az óraátállítással. Az USA-ban gyakran hangzik el érvként az is, hogy az óraátállításnak köszönhetően csökkent a bűnesetek száma. A pozitívumok mellett azonban negatív hatásokról is gyakran hallani, miszerint az óraátállítás negatív hatással van az emberi szervezetre. Ennek egyik oka, hogy a szervezet nem tud egyformán alkalmazkodni az új helyzethez, valaki jobban reagál rá, van, aki rosszabbul. Ennek ellenére óraátállítás van és valószínűleg a továbbiakban is lesz!