A varjú egy sok helyen élő, mondhatni megszokott, egyszerű állat, amit mindenki ismer vagy legalábbis látott már. Előfordul a vetésekben, erdőkben, de a városok parkjaiban is, főleg télen. De ha jobban megfigyeljük, rájövünk, sokkal több, mint egy egyszerű madár.
[wp_ad_camp_1]
Ha csak átlagos megfigyelésnek vetjük alá, akkor is rájövünk, hogy a varjú megfontoltan cselekszik, figyel és néha csupán saját szórakoztatására művel ezt vagy azt. A szórakozásra való igény és annak megtalálása, „kitalálása”, hogy mivel lehetne egy kis mókát generáni, már eleve feltételezi a gondolkodás, a fejtörés képességét és gyakorlását. Számos videó elérhető az interneten, amelyben varjak piszkálnak más állatokat, tudatosan, furfangosan tolnak ki velük, hogy saját magukat szórakoztassák. Ezen kívül különböző tárgyakat használnak arra, hogy csúszkáljank akár hóban, akár csak egy meredek talajszakaszon, tetőn. Mi ez, ha nem tudatos tervezés és fantázia következménye?
Kutatók is rengeteget foglalkoznak a varjak észbeli képességeinek vizsgálatával. Az új-kaledóniai varjú például úgy teremti elő a betevő falatot, hogy szerez egy jónak tűnő ágat, amit addig farag, formáz csőrével, amíg megfelelő nem lesz a a hernyók fából való kipiszkálásához. Háziasítás során szintén könnyen tanítható ennél összetettebb feladatokra is bármelyik varjúfaj. Többszörösen összetett feladatsor sem okoz gondot az állatnak, az eszközhasználaton kívül képes átgondolni a tevékenységét és összefüggésekre figyel fel, majd ezeket hasznosítja célja elérése érdekében. A varjú ráadásul nagyon gyorsan tanul, természetes közegében is megfigyeléseket végez, melyekkel egyre erőteljesebben fejlődik. A csimpánzokhoz hasonlóan már-már emberi viselkedésükkel, a varjak a természet különlegességei, melyek kapcsán a fejlődés még nagy meglepetéseket hozhat.