A bitcoin nem más, mint a modern kor igényeire szabott nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, kriptovaluta, amelyet elektronikus úton hoznak létre és tárolnak. Nincs mögötte sem központi bank, sem kormány. Olyan forradalmi megoldás, amely révén egy új pénzügyi ágazat, a kripto- és blokkláncipar született.
[wp_ad_camp_1]
A hagyományos pénzzel szemben a bitcoint nem nyomtatják, fizikailag nem megfogható. Abból a szempontból biztonságosabb, mint a hagyományos fizetőaszközök, hogy nem lehet hamisítani. A bitcoint bitcoin bányászok állítják elő számítógépes szoftverek segítségével úgy, hogy különböző feladatokat oldanak meg. Ezt nevezik bányászatnak. Minden digitálisan történik, bárkiből lehet bitcoin bányász. A bányászat egy elosztott számítógépes hálózaton történik, amit a világ több ezer számítógépe tart fenn. Ez a világ első, valóban nyitott pénzügyi hálózata, amit egy előre meghatározott kód működtet. A bitcoin használók az egzakt matematika és a programozás szabályaira támaszkodnak.
A bitcoin a blokklánc technológiát használja, ami a fizetésen kívül rögzíti és érvényesíti az összes tranzakciót és biztosítja a hálózat egységét. ezeket a tranzakciókat összekapcsolt blokkokba rendezik és ezek a blokkok alkotják a blokkláncot. A bitcoin Satoshi Nakamoto álnevet viselő fejlesztőhöz fűződik, aki 2008 októberében ismertette meg a világgal az elektronikus készpénzrendszer működését bemutató „fehér könyvet” majd 2009. január 3-án kibányászta az első blokkot, amivel útjára indult a bitcoin bányászat. A bitcoin és a kriptovaluták még egy korai fejlettségi fázisban vannak, egy hihetetlenül dinamikusan fejlődő piac ez, ami hatalmas potenciállal kecsegtet. A bitcoin 12. születésnapján már 34.000 dollárba kerül egyetlen bitcoin.