A méhpempő táplálék-kiegészítőként és gyógyszerként való felhasználása az ókori Egyiptomban és Arisztotelész Görögországára nyúlik vissza. Ha a méhpempő-kiegészítőket elfogyasztják vagy bőrre kenik, fellendítheti az immunrendszert, csökkentheti a menstruáció előtti tüneteket, elősegítheti a cukorbetegséget és csökkentheti a kemoterápia mellékhatásait. A méhpempő egy tejes anyag, amelyet a mézelő méhek választanak ki, és fejlődő utódokat táplálnak vele.
[wp_ad_camp_1]
Méhpempő kapható széles kínálatban jó áron a bodomeheszet.hu weboldalra látogatva, ezért megéri ide látogatni. Az ápoló méhek méhpempővel táplálják az összes lárvát, hogy a lárva éretté váljon. A mézhez hasonlóan a méhpempőt a méhészek gyűjthetik az egyedülálló méhkasokban termesztett mézelő méhcsaládokból. Az ókori görögök elsőként írták le a méhpempőt az istenek nektárjának részeként, Arisztotelész pedig elég fontosnak tartotta, hogy tanulóinak napi reggelit készítsen belőle. A méhpempőt hagyományosan más kultúrákban is használták – úgy vélik, hogy Kleopátra egyik szépségtitka, a fáraók étele, valamint az ősi dinasztiák kulcsfontosságú a hosszú élettartamhoz és az orvostudományhoz. A méhpempő pontos összetétele a régió földrajzi elhelyezkedésétől, évszakától és virágtípusától függ. A közeli növények kis mennyiségű pollenszemcséje végül a méhpempőbe kerül, és behozza a növényi fehérjéket is. A legtöbbet vizsgált hatóanyag a találóan megnevezett, erős antibakteriális tulajdonságokkal rendelkező rojazin-zsírsav. A méhpempőben is megtalálható peptidek antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkeznek. A méhpempő 185 biológiailag aktív összetevőt tartalmaz. Hormonokat, például tesztoszteront, progeszteront, prolaktint és ösztradiolt azonosítottak.
A méhpempő tartalmazhat flavonoidokat (antioxidáns vegyi anyagokat, amelyek csak a növényekben találhatók meg), amelyek bizonyos potenciális egészségügyi előnyöket nyújtanak. A méz és a méhpempő egyaránt a méhek termékei, és hasonló hatással vannak az egészségre. A méhpempőben és a mézben található flavonoidok antimikrobiális, gombaellenes, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító előnyökkel járnak. A méz azonban sokkal magasabb cukortartalommal rendelkezik, mint a méhpempő. Különféle szerves savakat és egyéb antioxidánsokat is tartalmaz, amelyek nem találhatók a méhpempőben. A méhpempő legtöbbet vizsgált vegyületei azonban nem találhatók meg a mézben, és sokkal szélesebb hatásköre lehet. A méhpempő sárgásfehér, krémes, erős illatú és ízű. Gyakran fűszeresnek, savasnak és kissé keserű-édesnek írják le. Önmagában véve semmilyen íz nem hasonlít a mézre, inkább „gyógyszeres” íze van. A legtöbb embernek el kell sajátítania az ízét, ha egyenesen, tisztán akarja enni, szemben a mézbe kevert kapszulákkal vagy zselével. Mivel a méhpempő a helyi virágok függvényében változik, gyakori a textúra különbsége. Néha a méhpempő kissé szemcsés az oldatlan részecskék jelenléte miatt. A méhpempőt hagyományosan inzulinszerű hatásai miatt használják. Az inzulin étkezés után csökkenti a vércukorszintet, és a cukorbetegek számára gyakran szükséges. Egy 22 egészséges önkénteseken végzett klinikai vizsgálat során a méhpempő csökkentette a glükózszintet a glükóz tolerancia tesztekben – amelyek során 75 g cukorral ellátott oldatot ittak. Bővebb leírást róla a bodomeheszet.hu weboldalon talál. Weboldalunkon megtekintheti teljes kínálatunkat is az árakkal és az illusztrációkkal együtt, ráadásul megtalálhatja majd elérhetőségeinket ha kérdéseket tenne fel nekünk a méhpempőről.