A kolibri némely kultúrában szimbolikus jelentéstartalommal bír. Őt tartják a hírvivőnek, az összekötőkapocsnak föld és nap között, az indiánok számára pedig a tűz megszerzője. A kolibri Amerika-szerte gyakorlatilag bárhol megtalálható, de zömmel a trópusi területeket kedveli.
[wp_ad_camp_1]
Tápláléka a virágok édes nektárja, melyet hosszú csőrével és tölcsér alakú nyelvével szippant ki. A kolibri az egyetlen olyan madár, amely hátrafelé is tud repülni. Mivel a szárnycsapásai igen gyorsak, így akár egy helyben is tud maradni. A Heliactin cornuta fatájú kolibrinek van a leggyorsabb szárnycsapása, másodpercenként 90-szer, azaz percenként 5.400-szor képes szárnycsapásra. Ez a cseppnyi madár többet képes megenni naponta, mint a saját testsúlya. Ezt a mennyiségű táplálékot virágok százaiból szedi össze. Ehhez virágok százait látogatja meg nap, mint nap.
A kolibrinak vastag zsírpárnája van, testsúlyának kb. a fele abból adódik, innen van energiája a rekord mennyiségű, gyors szárnycsapásokhoz. Azonban ha szükséges, -pl. éjszaka, vagy éhínséges időben-képes lelassítani az anyagcseréjét. Ilyenkor némileg kábult állapotba jut, szívverése és légzése jelentős csökkenést mutat, (50-180 dobbanás/perc), ami normális esetben percenként 1260. A gyors anyagcseréjű állatok általában rövid ideig élnek, de a kolibri akár 17 évig is elél. A rovarok kivételével a kolibri anyagcseréje a leggyorsabb az állatok között. A kolibri mindössze diónyi nagyságú fészket rak, és kb. 2 borsónyi tojásai vannak. Kicsinyeit 3-4 héten át gondozza. Míg a fiókák a fészekben vannak, akár napi 140 alkalommal is visszarepül a fészkére megetetni őket.
Éjszaka, amikor nem táplálkozhatnak, előfordulhat, hogy elfogynak a kolibrik energiatartalékai, s alvás közben akár el is pusztulhatnak. Ezért amikor leszáll az éj, letelepednek egy biztonságos faágra, felborzolják a tollaikat, és így szorítják minimálisra a hőveszteségüket.