Bárhol is élünk, a közlekedés mindig egy kulcsfontosságú – és többnyire problémás – kérdés. Eldugott településeken azért, mert foghíjas a tömegközlekedés – és bármit is szeretnénk, jó eséllyel autóba kell ülnünk -, míg a nagyvárosokban ugyan aránylag jó az infrastruktúra, ám a buszok és a villamosok tömöttek, ami sokak számára visszataszító.
Az autózás azonban általában nem megoldás. Egyrészt rendkívül környezetszennyező, ám ráadásul nem is túl kényelmes. Aki próbált már reggelente Budapesten autóval munkába menni – és délután valahogy hazajutni -, az pontosan tudja, hogy a rengeteg járműnek köszönhetően általában akkora a dugó, hogy gyalog is gyorsabban – de minden bizonnyal nyugodtabban – odaérnénk a célunkhoz. Erre a problémára – szinte – tökéletes válasz a kerékpár, amellyel aránylag gyorsan és környezetkímélő módon juthatunk el gyakorlatilag bárhová. Ám ahhoz, hogy ez a közlekedési mód a lehető legbiztonságosabb lehessen, muszáj betartani a legfontosabb alapszabályokat.
Első körben elengedhetetlen, hogy pontosan tisztában legyünk azzal, hogy hol – és milyen sebességgel tekerhetünk -. Ha jobb megoldás híján a járdára kényszerülünk, akkor tartsuk észben, hogy ott csak lassan, 10 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatunk. Azt se felejtsük el, hogy a KRESZ szabályai ugyanúgy vonatkoznak ránk is, ahogy a közlekedés többi résztvevőjére. Figyeljünk az elsőbbségadási kötelezettségekre, különösen a zebrák esetében, és emlékezzünk rá, hogy gyalogátkelőhelyen le kell szállni a bicikliről. Noha a zéró tolerancia a kerékpárosokra már nem vonatkozik, mindig csak olyan állapotban induljunk útnak, amelyben biztosan tudunk közlekedni. Mindig használjunk bukósisakot, hisz már alacsony sebességnél is igen súlyos fejsérülést lehet szenvedni, ha szerencsétlenül esünk. Ügyeljünk a bicikli állapotára is, rendszeresen ellenőrizzük a keréknyomást és a fékek állapotát is.