Az ember általában vagy leveses, vagy nem, a legtöbbször ezt a családi hagyományok határozzák meg. Sokaknál ugyanis elképzelhetetlen – és gyermekkorukban is az volt -, hogy egy ebéd részeként ne kerüljön leves az asztalra, míg mások szökő évente egyszer – sem – ettek, lévén csak elveszi a helyet a főétel elől.
Persze utólag is lehet formálni az ízlést és a szokásokat, ráadásul rég letűnt már az a kor, amikor a húsleves – gulyás paradicsomleves trió uralta a mélytányérokat. Ma már a legegyszerűbben elkészíthető, turmixolt zöldséges verziótól a legösszetettebb receptekig mindent megtalálunk és ki-ki a szája íze szerint biztos, hogy megtalálja a neki ízlő levest. Ám még mindig ott lebeg sokszor a kérdés, hogy miért is akarnánk már csak egy lével jóllakni, ráadásul, amikor amúgy sincs időnk semmire, még bajlódjunk plusz egy fogás elkészítésével, amire amúgy nem is nagyon fűlik a foga senkinek?
Nos, a helyzet az, hogy bizony igenis jól járunk, ha rászánjuk magunkat, hogy időnként némi szabadidőt beáldozva készítsünk egy nagy lábossal, a levesnek ugyanis számtalan pozitív élettani hatása van, olyanok is, amelyekre elsőre talán nem is gondolnánk. Az egyik ilyen, hogy remekül pótolja a folyadékot. Manapság már igen gyakori, hogy az emberek nem isznak eleget – hisz egész nap kapkodnak, sietnek, így elfelejtődik – ezért aztán kimondottan szerencsés, hogy ha fogyasztunk egy tányérral, akkor máris tettünk a hidratáltságunkért. A megfelelő folyadékpótlás miatt pedig megfázás esetén is nagy segítség egy adag leves, ám amennyire jól tud esni egy fogvacogtató téli estén, legalább annyira frissítő a jéghideg változata, tele gyümölccsel a nyári melegben. Ami pedig a laktatóságát illeti, fordítsuk előnyünkre, hogy könnyedén eltelít, hisz emellett a legtöbb levesnek alacsony a kalóriatartalma, így tökéletesen beilleszthetőek szinte bármely diéta étrendjébe. Ebből is látszik, hogy a fogyasztása igenis ajánlott és számtalan pozitív előnnyel jár, ne hanyagoljuk tehát, inkább keressük meg azokat az ízeket, melyeket az egész család szeret majd.