Magyarországon, a vadon élő állatok védelmét az 1996. évi LIII. törvény szabályozza, amely kimondja, hogy a védett állatfajok zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése tilos. A védett álatok közé tartozik az imádkozó sáska vagy más nevén fogólábú. A rovarok formagazdag csoportját képviselik a 2300 fajuk között. A trópusi és a szubtrópusi lakó, más éghajlatú területeken ritkán fordulnak elő. Hazánkba egy faj képviseli az imádkozó sáskákát, melyet 2012-ben az év rovarának díjával tüntettek ki. Remekül érzi magát a dombvidékek déli fekvésű, de nem kopár területein.
[wp_ad_camp_1]
A hím vékony testalkatú, 4-5 cm hosszú, míg a nőstény hossza eléri a 6-7 cm-t is. Teste zömökebb, potroha felduzzad a benne levő sok petétől. Könnyen felismerhető a meghajlított első lábairól, amelyek tüskések és biztos fogó készülékként használják. Színét az élőhelyén található színektől veszi át, ami a barna és a zöld között váltakozik. Jól beleolvad a környezetébe, aminek köszönhetően el tud rejtőzni a ragadozók elől. Ő maga is egy kíméletlen ragadozó, akár kisebb gyíkokat, kígyókat, madarakat vagy apróbb emlősöket is elfogyaszt. Lesből támad vagy megközelítve áldozatát, ráveti magát.
Nyár végén párosodnak és a frissen kikelt rovarok teljesen olyanok, mint a kifejlett egyedek, csak kisebbek és nincsen szárnyuk még. A nőstény, a hímet párzás után, de párzás közben is felfalhatja. A hím akkor is folytatja a párzást, ha valamelyik testrésze hiányzik. Tiszta kannibalizmus. Az arab kultúra, azt tartja az imádkozó sáskáról, hogy a felemelt elülső lábaival Mekka felé mutat. A fogólábúak elterjedésében az ember közreműködése is nagy szerepet játszik, mert előszeretettel használják őket, a kártevő rovarok elleni, biológiai védekezésre.