Ha ecetet vásárolunk, általában az átlagos, legolcsóbb változatát vesszük le a polcokról, pedig számos fajtája létezik, melyekkel finomabbakká tehetjük ételeinket és még egészségünket is támogathatjuk.
[wp_ad_camp_1]
Az ecet elengedhetetlen kellék minden konyhában, már ősidők óta, világszerte, de főleg Ázsiában és Nyugat-Európában terjedt el leginkább. Számos minőségi típusa létezik, mint például az alma-, vörösbor-, balzsam-, a rizsecet és még sorolhatnánk. Az egyik legdrágább és talán a legnemesebb típus a balzsamecet. Erjesztési folyamata több száz éves hagyományon alapul. A későn leszüretelt nagy cukorfokú szőlőből állítják elő mustot, majd ebből készül az ecet, viszont manapság már borecetből és must sűrítményből is készítik. Íze egész lágy, telt, krémes. Használhatjuk húsok és saláták ízesítésére, de Olaszországban még önmagában is szokták fogyasztani, étkezés előtti étvágygerjesztőnek. A piacon 6-12éves balzsamecetekkel találkozhatunk, de akár még 50-100 évesekkel is (óbalzsamecet), aminek persze ára nagyon magas.
Az almaecetet almamustból állítják elő, elég karakteres íz világgal rendelkezik, inkább zöldségekre alkalmazzák. Egészségmegőrző, immunerősítő hatása miatt, egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Színe barnás-sárga. Megtalálható benne például az A-, B1-, B2-, B6-, B12-, C-, E-vitaminok, valamint még ásványi anyagok és nyomelemek. A fogyókúrázók körében is nagyon kedveltnek számít, mivel növeli a diéta eredményességét. Ehhez nem kell mást tennünk, mint étkezés előtt almaecetes vizet fogyasztanunk. A borecet is rendkívül finomnak számít. Természetesen két fajtája ismert, a vörös és a fehér. Minőségét a felhasznált bor minősége határozza meg. Ízét a felhasznált szőlő aromája adja meg. Alkalmazhatjuk saláták és zöldségek izésítésére. A rizsecetről sem szabad megfeledkezni, amit a japán és kínai konyhában használnak leginkább. Ez adja meg a távol-keleti ételek megszokott savanykás ízét. Kis savtartalommal rendelkezik, mindössze 3 százalékos ecetről beszélhetünk.