Amikor rosszul alszunk, kevésbé vagyunk hajlamosak részt venni a társadalmi tevékenységekben. Most a kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy az alváshiány miatt nemcsak a szocializálódást hanyagoljuk, hanem azt is megakadályozhatjuk, hogy társaink megkeressenek minket. Az alvásveszteség izolálhatóvá tesz bennünket, erre figyelmeztetnek minket a kutatók.
[wp_ad_camp_1]
Az alváshiány hozzájárulhat számos mentális és fizikai problémához, beleértve a depressziót, a cukorbetegséget és a kognitív működés károsodását. A Kaliforniai Egyetem kutatói összekapcsolták az alváshiányt egy másik hatással: a társadalmi elszigeteltséggel. A tanulmány vezető szerzője, Prof. Matthew Walker szerint: „Mi, emberek társadalmi lények vagyunk. Mégis az alváshiány társadalmi leprákká változtathat minket.” A tanulmány első szakaszában a tudósok nyomon követték a résztvevők agyi aktivitását, mivel olyan rövid videókat néztek, amelyek a néző felé mutató neutrális kifejezést mutató személyeket ábrázolnak. A résztvevőknek lehetőségük volt megállítani a videót, amikor úgy érezték, hogy a képernyőn megjelenő személy túl közel került hozzájuk. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy felmérjék a résztvevők kényelmét a társadalmi közelséggel.
A kutatók megfigyelték, hogy az alváshiányos egyének nagyobb valószínűséggel akarták távol tartani az embereket, mint más társaik, megállítva a videókat, hogy 18–60 százalékkal távolabb tartsák az embereket. Ezután a kutatók megkérdezték a megfigyelőket, hogy mennyire érezték magányosnak magukat az résztvevők megfigyelése után. Meglepő módon, a 60 másodperces klipek figyelése után a megfigyelők izoláltabbnak érezték magukat, ami arra utal, hogy a magány lehet fertőző. Ez a teszt azt is megerősítette, hogy a jó éjszakai alvásból kimaradt emberek nagyobb valószínűséggel magányosnak és bizonytalannak érezhetik magukat a következő napon.