Vannak olyan területek, régiók Európában, amelyek az évezredek során rengeteg változáson mentek keresztül. Kárpátalja Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség több értelemben is eltér Ukrajna többi vidékétől.
[wp_ad_camp_1]
Ez amiatt van, hogy bár a lakosságának nagy részét a ruzsin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) alkotják, a második világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött és körülbelül ezer évig Magyarország, aztán a trianoni békeszerződés után Csehszlovákia, valamint 1991-ig a Szovjetunió ukrajnai részét. Kárpátalja területe 12 800 négyzetkilométer, hegyes, dombos vidék, melynek legnagyobb folyója a Tisza. Kevesen laktak a területen az ókorban és az őskorban, mivel nagyon sok volt az alföldi mocsaras terület. Vannak olyan állítások, amik szerint a területre, a honfoglalás előtt már székely magyarok érkeztek a mai Erdély felől. A 16. században Kárpátalja három részre szakadt és kezdetben a Királyi Magyarországhoz tartozott, majd később került az Erdélyi Fejedelemség uralma alá. Az elkövetkezendő századokban több atrocitás is érte a területet és folyamatosan, más és más birodalmakhoz került.
A Szovjetunió felbomlása után Kárpátalja az 1991. augusztus 24-én függetlenné vált és Ukrajna része lett. A területen nagyon fontos szerepet játszik a mezőgazdasági szektor. Kárpátalja soknemzetiségű, ezért kultúrája is több hagyományból táplálkozik és igen sokszínű. Kárpátalja fő látnivalói a várak és a várromok, melyek közül e legjelentősebbek a munkácsi, az ungvári vár. A román kori templomok szintén fontos turisztikai látnivalóként szolgálnak. Ha tehetjük mindenképp látogassunk el Kárpátaljára, ismerkedjünk meg a sokszínű kultúrával és látogassunk el a híres várak romjaihoz.