A sokszor már untig ismételt mondatok után végre érdemes volna komolyan venni ezt a problémakört is, igaz, egyre nagyobb hangsúly jut a környezetvédelemre, környezet megóvásra, a valóban fenntartható jövő kialakításában. Azonban az is biztos, hogy még mindig nem teszünk eleget a környezeti katasztrófák és a szélsőséges időjárás problémakörének enyhítésére.
[wp_ad_camp_1]
Ma már egy sor ilyen megoldást ismerünk, mint például a napkollektor, napelem telepítése, a passzív ház építése, a komposztok létrehozása, vagy a szelektív szemétgyűjtés.
Nyugat Európában, elsősorban Németországban van igen nagy hagyománya a környezetvédelemnek. De vajon tudjuk e miért, és ott mit jelent valójában a környezetvédelem? Németország szülötte volt Hans Jonas, aki alapjaiban fedezte fel az etikai relációt a környezet és ember között, amely egészen addig nem volt felismert tény, igaz, addig nagyon az ipar sem csúcsosodott ki annyira, mint a 20. század derekára. De manapság már nem csak abból áll a környezetvédelem, hogy figyelünk arra, hogy ne szemeteljünk. Egy sor más dolog is, például az elektromos energia előállítás napkollektor használatával, vagy a mosógató csap elzárása fogmosás közben, vagy a szelektív szemétgyűjtés, és hogy a passzív házakat, vagy a komposzt megoldásokat ne is vitassuk.
Míg hazánkban inkább egyéni szinten jellemzőek ezek a megoldások, addig Nyugat EU-ban már társadalmi, közösségi, civil, és állami szinten is komoly erőfeszítéseket tesznek. Nálunk a napkollektor pályázatok során nagyszabású beruházások indultak. Azonban hazánkban még ma is inkább a sötét oldala van előtérben ezeknek a dolgoknak, mintsem inkább maga a fenntarthatóság eszméje.