Az intelligencia az agyban gyökerezik. Az okos főemlősök – beleértve az embereket is – agyukban különleges struktúrával rendelkeznek, az úgynevezett neocortex-szel. Úgy gondolják, hogy ez elősegíti a fejlett tudást. Nevezetesen a varjaknak nincs ilyen felépítése. Ehelyett sűrűn csomagolt neuroncsoportok alakultak ki náluk, amelyek hasonló mentális bátorságot biztosítanak számukra.
[wp_ad_camp_1]
Az agy speciális fajtája nem igazán számít – a rágcsálóknak és a főemlősöknek ugyanazok az alapvető képességeik vannak a problémamegoldás és a plaszticitás szempontjából, vagy képesek alkalmazkodni és megváltozni az új információk és tapasztalatok fényében. Ez egy példája a konvergens evolúciónak, ahol teljesen különböző evolúciós történetek vezettek ugyanazon tulajdonsághoz vagy viselkedéshez. Egyes madarak, mint például a most tanulmányozott új-kaledóniai varjak, figyelemreméltó dolgokat tudnak csinálni. Egy 2019 elején közzétett cikkben közölték, hogy ezek a varjak hogyan keresnek bizonyos növényi szárakat, amikből akasztani való eszközöket készíthetnek. A kísérletek azt mutatták, hogy a varjak akkor is megtalálták a kívánt szárakat, amikor más növényfajok leveleivel álcázták őket.
Ez arra utalt, hogy a madarak olyan anyagot választottak szerszámukhoz, amelyről tudták, hogy éppen megfelelő a munkához. Az ember sem használna csavarkulcsot a körömreszeléshez, ugye? A varjak valójában sokban hasonlítanak hozzánk, és nemcsak azért, mert okosak, hanem inkább azért, mert néha egyszerűen szórakozásból használják az eszüket. A varjak, amelyeket most tanulmányoztak, természetes kíváncsisággal rendelkeztek –mondják a kutatók. Huncutul megragadták a tudományos felszerelést, és repültek vele a madárházban. Különösen a fiatal madarak szeretnek játszani. Az emberek nem annyira különbözőek, itt van ez a hihetetlenül nagy és bonyolult agyunk, de gyakran csak keresztrejtvények megoldására használjuk fel.