Mindannyian hallottunk már a híres vikingekről, akik rettegésben tartották egész Európát. A vikingek skandináv származású kereskedők, harcosok és hajósok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyákra és hódító hadjáratokra.
[wp_ad_camp_1]
Maga a viking szó nem egy adott nemzetet jelöl, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást, amely kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett. A viking kor 793. június 8-án kezdődött, amikor megtámadtak a lindisfarne-i kolostort. A kor végét azonban nem lehet egy adott eseményhez kötni, de nagyjából egybe esett a kereszténység felvételének lezárásával, a 11. század végén. Ezalatt az időszak alatt a viking harcosok rettegésben tartották egész Nyugat- és Dél-Európát, meghódították Anglia és Írország nagy részét, Normandiát. Emellett nagy szerepet játszottak az első orosz államalakulat, Kijevi Rusz létrehozásában.
A hatalmas keleti-európai folyamokon eljutottak a Fekete- és a Kaszpi-tengerre, és kereskedtek Bizánccal, illetve Perzsiával. Ők fedezték fel és népesítették be Izlandot, amelynek nevet is adtak, éppúgy mint Grönlandnak, ahol több száz éven keresztül álltak fenn a településeik. Eljutottak Észak-Amerikába is, de ott nem tudtak hosszabb ideig megtelepedni. A vikingek politeisták voltak, vagyis több istenben hittek. A források szerint több áldozati helyük is volt, ahol Odinnak vagy Thornak áldoztak. a temetési szertartások után gyakori volt az emberáldozat. Ezek a pogány szokások, rítusok a vikingek korának végére már eltűntek. A vikingek a hajóépítés tudományának mesterei voltak és a legjelentősebb, legismertebb művészeti alkotásaik a hajóik, amelyek segítségével vakmerő hadjáratokat és felfedező utakat tettek. A hajóikat mindennél jobban féltették és óvták. A bátorságukról, vakmerőségükről híres nép jelentős nyomot hagyott a történelemben és azóta is rengeteg film készült és könyv íródott a hódításaikról.