A lóbab roppant régi zöldségnövényünk, amit a régi időkben elsősorban lisztté őrölve fogyasztottak, mára viszont elsősorban zöldségnövényként gondolunk rá. A rendkívül előnyös fehérje összetétele miatt vált roppant népszerűvé a tudatosan táplálkozók körében. Olyan zöldségnövényről van szó, amely képes részben helyettesíteni, illetve pótolni az állati eredetű fehérjék fogyasztását.
[wp_ad_camp_1]
Ma Magyarországon jelentős területen termesztenek lóbabot, de a területi jelenléte elmarad az indokolthoz viszonyítva. Mi magunk is termeszthetünk a saját kertünkben lóbabot; a termesztése nem okoz különösebb problémát a gyakorlott kertészkedőknek és kiskert tulajdonosoknak.
A termesztése során oda kell figyelnünk, hogy megfelelő módon kielégítsük a fényigényét. Hosszú nappalos növényről van szó, ami azt jelenti, hogy napi 12 órát meghaladó világos periódust igényel. Ez a gyakorlatban azt indokolja, hogy az ültetése során kerüljük az árnyékos helyeket; ne ültessük nagy fák és épületek közelébe. Amennyiben nem biztosítunk számára elegendő napfényt, a lóbab nem fog rendesen fejlődni.
A hőigénye közepes. Már relatív alacsony hőmérsékleten megindul a növény fejlődések, a növekedési optimuma 17 fok környékén van. Elég jól túri a hideget; a kifejlett növény mínusz 5 fok alatt kezd károsodni. Nem tolerálja azonban a nagy nyári hőséget. A hosszan tartó 30 fok feletti hőmérsékletek visszavetik a fejlődését.
A növény életének kezdeti szakaszaiban kifejezetten vízigényes, de a fejlődési időszakában már sokkal kevesebb csapadékkal is beéri. Amikor a magvakat termeli, az esetben a bőséges locsolás már egyáltalán nem ajánlott, mivel ilyenkor a termés minőségének rovására megy a nagy vízmennyiség.
Kalcium és magnézium szükséglete valamivel alacsonyabb, mint amit a többi hüvelyes esetében megszokhattunk. Nitrogénigénye viszont magas.