A sajt elkészítéséhez három összetevőre van szüksége: tej, só és élő mikrobiális tenyészetek, beleértve az oltót. A tejhez adott mikrobák törzsei fontos szerepet játszanak abban, hogy az egyes sajtfajták megkülönböztetett ízét adjanak. Ha összekeverjük ezt a három összetevőt, az oltó azonnal elkezdi a tej alvadását. Most viszont nem a sajt elkészítésének receptjét fogjuk bemutatni, hanem azt, hogy melyek a legismertebb sajt fajták a világon.
[wp_ad_camp_1]
Az első kategória a friss sajt. A friss sajtokat érleletlen vagy kezeletlen sajtoknak is nevezik, mivel ezek egyáltalán nincsenek érlelve. Puha, kenhető sajtok, krémes textúrával és nagyon enyhe ízzel. Más sajtokhoz hasonlóan a friss sajtok különféle tejből és különböző mennyiségű sóból is elkészíthetők, ami megkülönböztető ízeket kölcsönöz nekik. A legismertebb friss sajtok a következők: túró, krémsajt, mascarpone, ricotta. A következő kategória a pasta filata. Ez a kategória Olaszországban ismertté vált klasszikus olasz sajtokra vonatkozik. A Pasta Filata az olasz megfelelője a „centrifugált paszta” kifejezésnek. A friss sajttúrót melegvizes fürdőben áztatják, majd különféle formákra feszítik, centrifugálják vagy gyúrják.
A Mozzarella vitathatatlanul a leghíresebb Pasta Filata. A hevítési és dagasztási folyamat összehangolja a sajt fehérjeszerkezetét, így megolvadáskor jobban nyúlik, éppen ezért tökéletes a pizzához. További híres pasta filata sajtok: burrata, provolone, caciocavallo stb. A lágy sajt is egy híres sajt fajta, ebből pedig a legismertebb kétségkívül a Camambert. Ezeknek a krémes, finom sajtoknak a megkülönböztető tulajdonsága a vékony fehér penész a külső szélükön. A rövid érlelési periódus alatt a lágy sajtok bizonyos penészfajtáknak vannak kitéve, például a Penicillium camembertinek, amely kívülről intézi el a zsírok aromás vegyületekké történő konvertálását.