A kürtöskalács egy édes-kelt tésztából készült süteményféleség. Parázs fölött forgatott dorongon sütik. A megsült kürtöskalácsot kristálycukorban meghempergetik és forró olajjal kenegetve, faszénparázs fölött sütik arany barnára.
[wp_ad_camp_1]
A cukorból karamell lesz, ami ropogós és fényes bevonatot képez a tésztán. A még forró kalácsot cukorral elkevert, fahéjporban, kakaóporban, dióban és mogyoróban forgatják meg. Ezt a finom süteményféleséget, mi magunk is el tudjuk otthon készíteni. Ehhez kelesztenünk kell egy édes-vajas tésztát. A megkelt tésztából csípjünk le és ebből a darabból, lisztezett nyújtódeszkán, körülbelül két centiméter vastag csíkokat sodorjunk. A tésztacsíkokat egy alufóliával bevont, olajozott nyársra, spirál alakban tekerjük fel. Ha nincs otthon ilyen kürtöskalácsfánk, nyugodtan használjunk sörös dobozokat. Sütőbe rakva sütjük. Érdemes néhányszor átforgatni, hogy mindenhol egyenletesen megsüljön.
A kürtöskalács megszületéséről, több hiedelem is létezik, de talán a legismertebb az, amelyik a tatárjáráshoz kötődik. Székelyföld lakossága, elmenekült a tatár seregek elöl. Legtöbben a hegyekbe leltek menedéket, egyesek pedig barlangokban. Ezekben a biztos búvóhelyekben lévők, védve voltak támadásoktól, nem lehetett őket kicsalogatni és megközelíteni sem. Ezért a tatárok elhatározták, hogy kiéheztetik őket. Lassan a tatároknak és a székelyeknek is elfogyott az élelmük. Ekkor a székelyek szalmából készítettek kürtöskalácsot, amit ostromolóiknak felmutattak, és jelezték, hogy ők egyáltalán nem éheznek. Ennek láttán a tatárok visszavonultak. Később ez a sütemény recept, számos népszerű szakácskönyvbe bekerült. Régebben ünnepekre, főleg lakodalmakra, keresztelőkre készítették el. Manapság már legtöbbet csak vásárokban és rendezvényeken láthatunk és vásárolhatunk.