A felülvizsgálatok szerint a D-vitamin különböző típusú rákokra gyakorolt hatására összpontosító tanulmányok a legeredményesebben igazolják annak előnyeit a vastagbélrákban és a vérrákokban, például a leukémiában és a limfómában.
[wp_ad_camp_1]
A D-vitamin fontos mind a vérsejtek differenciálódásában, mind a hematopoiesis során, mind a felnőtt őssejtekben, mind a gyorsan regenerálódó szövetekben, például vastagbélben vagy a bőrben. A túl alacsony D-vitamin szint a VDR szuboptimális funkciójához vezet, és megnövekszik annak kockázata, hogy ezek a sejtek nem teljes mértékben differenciálódnak és ellenőrizetlenül növekvő rákos sejtekké válnak. Más rákos formák esetében is, mint például a mell- és prosztatarák, az alacsony D-vitamin szintet, amelyet a vér 25-hidroxi-D-vitamin szintjében mérnek, a magasabb rák előfordulási gyakorisággal és rosszabb előre jelzéssel társítják. A D-vitamin-kiegészítés azonban nem következetesen bizonyította, hogy csökkenti a rák okozta halálozást a randomizált kontrollos vizsgálatokban. A tanulmány szerzői szerint a D-vitamin hatása egyértelműbben kimutatható, ha a résztvevőket az egyedi D-vitamin-válaszképességük és az egyéni D-vitamin-állapot változásaival összefüggésben elemzett egészségügyi eredmények alapján rétegezzük.
Carlberg professzor kutatócsoportja korábban kimutatta, hogy az egyének különböznek molekuláris válaszukban vagy érzékenységükben a D-vitamin-kiegészítésre. Például úgy tűnik, hogy a finn lakosság 25% -a kevésbé reagál, és a teljes klinikai haszon eléréséhez nagyobb adag D-vitamin-kiegészítésre van szükségük. A rákkockázat szempontjából a magas reagálású személyek esetében elvárható, hogy védő hatást gyakoroljon. A felülvizsgálat szerint a jó D-vitamin állapot kedvező az általános rákmegelőzésben. Kevesebb bizonyíték van viszont annak hatékonyságáról a rák kezelésében.