A régészet tudománya az égvilágon mindent vizsgál, mait csak egy leleten lehet. A lehető legtöbbet akarják megtudni a lelet koráról, körülményeiről, anyagáról és minden másról, mai kideríthető.
[wp_ad_camp_1]
A régészet egyik komoly feladata a feltárt holttestek vizsgálata. Rengeteg információt közöl egy holttest, a ruhája, ha megmaradt, a csontjainak épsége, a tárgyak, amivel eltemették, a póz, amiben fekszik, az egészségi állapotok, a kor életmódja, amiben élt. A holtestek vizsgálata mindig nehéz feladat, hiszen bármilyen környezeti változás vagy egy nem teljesen biztos kéz által végzett feltárás sok információ vesztét okozhatja. A holttest csontjainak állapotából meg lehet tudni, hogy az illető milyen magas volt, nő vagy férfi, milyen munkát, tevékenységet végzett, milyen volt az egészsége, általában mivel táplálkozott, átesett-e komolyabb betegségen és persze sok esetben a halálának oka is a csontjaiba van írva.
Nem egy esetben a közösség több tagját is érintő betegség jeleit is fel lehet fedezni. Az angliai Cirencesterben feltárt, 3.-5. századból való több, mint négyszáz római kori sírfeltárása különösen tanulságosnak bizonyult. A csontok vizsgálata hátpanaszokat mutatott ki, a legtöbb holtesten megállapítható volt, hogy életükben komoly izületi gyulladások kínozhatták őket. Ebből valószínűsíteni lehet, hogy alacsonyabb rangú emberekről van szó, akik életük javát azzal töltötték, hogy nagy és kényelmetlen súlyokat cipeltek, húztak, toltak, emeltek. Sok esetben csonttörés nyomai is látszottak, melyek nagy része beavatkozás nélkül gyógyult, úgyhogy valószínűleg nem kezelte őket senki, rabszolga szintű sorsuk volt. Találtak nyomokat karddal és baltával ejtett sérülésekre is, így nyilván erősen fegyelmezték őket.