A fűszerek királynője igen hosszú utat tesz meg addig, hogy itt Európában, azon belül is Magyarországon a mi asztalunkra kerüljön.
[wp_ad_camp_1]
Nem más ez, mint a vanília melyet oly sok ételben felfedezhetünk, és még számos kozmetikai termékben is. A hazáját Mexikónak nevezik, ám ma már több helyen is fellelhető. Több fajtáját is megkülönböztethetjük, ám a legismertebbek a Vanília Frangis, Bourban-vanília és a Tahitiről származó Vanília Tahitiensis. Ahhoz, hogy ez a fűszernövény megteremjen nem csak trópusi éghajlatot, de magas páratartalmú levegőt is megkövetel. Ezért is kedveli legjobban az óceánok forró égövi szigeteit. A vanília igen érzéken növény és sok gondoskodást igényel a termesztése. A tahitiek már úgymond degenerált növénynek kiáltották ki, mivel annyira sokféle betegségnek van kitéve, illetve az végett, hogy állandó gondoskodásra szorul. A vanília az orchideák fajához tartozik, ezért a táplálkozási módja és az élőhelye is hasonló. Az árnyékot kedveli, és az elrothadt növényekből táplálkozik.
A vanília zöldes-fehér vagy krémszínű virágokat hoz, melyek nagyon szépek, ám sajnos ezek mind csak egyetlen éjszakán keresztül élnek. Mivel éjjel virágzik, így a kolibrik és a rovarok nem tudják megtermékenyíteni, ezért ezt mind emberi erő árán érik el. Egyetlen bokor évente kb. 1 kg zöld termést hoz, melyből a szárítás után csak 25 dkg fekete vaníliát kapunk. A termés egy hónap alatt kb. 20-25 centiméterre nő meg, de ezt még kb. 8-10 hónapig a növényen hagyják. A szüretelést még zölden vagy éppen csak sárguló félben végzik. Annak érdekében, hogy a vanília ne száradjon ki és ne veszítse el az értékes illatát és aromáját, mindig légmentes üvegben kell tárolni. Jó tudni, hogy a boltban kapható vaníliás cukrok mind mesterséges aromákkal készülnek.